A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által kiadott szabályzatok (Sporting Regulations és Technical Regulations) alkotják a Forma–1 működési keretét. Bár a köztudatban leggyakrabban a vasárnapi futamok végeredménye szerepel, a világbajnoki pontok sorsa és a rajtrács kialakítása egy szigorúan koreografált, többlépcsős folyamat eredménye. Az alábbiakban elmagyarázzuk a hagyományos és a sprintes versenyhétvégék pontos menetrendjét, a pontozási rendszert, valamint a 2026-os szezontól életbe lépő átfogó technikai reformok lényegét.
A hagyományos versenyhétvége menetrendje
Egy standard Forma–1-es Nagydíj három napon át tart, péntektől vasárnapig. A program felépítése a következő:
Péntek: Szabadedzések (FP1 és FP2)
A pénteki napon két egyórás szabadedzést (Free Practice 1 és Free Practice 2) rendeznek. Ezeken az edzéseken a csapatok nem elsősorban a köridők hajszolására törekednek, hanem a versenygépek beállításait csiszolják az adott pálya sajátosságaihoz. Figyelik a gumik kopását, tesztelik az aerodinamikai elemeket, és szimulálják mind a kvalifikációs egykörös tempót, mind a teli tankkal teljesített versenytempót.
Szombat: Szabadedzés (FP3) és az időmérő edzés (Qualifying)
A szombati nap egy harmadik, szintén 60 perces szabadedzéssel (FP3) indul, amely az utolsó finomhangolási lehetőséget biztosítja az időmérő előtt.
Délután következik a vasárnapi rajtrácsot meghatározó hivatalos időmérő edzés, amely három szakaszra bomlik (Q1, Q2, Q3). A 2026-os szabályzat már 22 autóval számol, mivel a mezőny 11 csapatosra bővült:
- Q1 (18 perc): Mind a 22 autó pályára gurulhat. A szakasz végén a leglassabb 6 versenyző (17–22. helyezettek) kiesik, és az itt elért idejük alapján foglalják el a rajthelyüket a vasárnapi futamon.
- Q2 (15 perc): A megmaradt 16 pilóta korábbi köridői törlődnek, és újra összemérik tudásukat. A leglassabb 6 pilóta (11–16. helyezettek) ismét kiesik.
- Q3 (13 perc): A legjobb 10 autó küzd meg az első tíz rajtkockáért, köztük a leggyorsabbnak járó pole pozícióért. (A Q3 2026-ban egy perccel hosszabb lett, cserébe a Q2 és a Q3 közötti szünet nyolcról hét percre rövidült.)
Amennyiben bármelyik szakaszt piros zászlóval megszakítják (baleset vagy törmelék miatt), az adott szakaszt a megszakítás idejével meghosszabbítják, így a pályán töltött idő nem vész el.
A Sprint formátum szerkezete
Egyes kiválasztott nagydíjhétvégéken az FIA a Sprint formátumot alkalmazza, amely átalakítja a megszokott időbeosztást. A Sprint célja, hogy minden napra jusson téttel bíró esemény:
- Péntek: Egyetlen 60 perces szabadedzés (FP1) után megtartják a Sprint Qualifying (sprintidőmérő) nevű időmérőt (2023-ban még Sprint Shootout volt a neve). Ez a Q1/Q2/Q3 mintájára SQ1 (12 perc), SQ2 (10 perc) és SQ3 (8 perc) szakaszokból áll, és kizárólag a szombati Sprint futam rajtsorrendjét határozza meg.
- Szombat: Délelőtt teljesítik a Sprint futamot, amelynek hossza az a legkevesebb teljes kör, amely meghaladja a 100 kilométert (a sprinten nincs kötelező kerékcsere). Délután tartják a hagyományos időmérő edzést (Q1, Q2, Q3), amely a vasárnapi főfutam rajtrácsát állítja fel.
- Vasárnap: A hagyományos Nagydíj (Grand Prix) futam.
A világbajnoki pontrendszer
A világbajnokságban egyéni pilótabajnoki és konstruktőri (csapat) bajnoki címet osztanak ki. A pontok megoszlása a következők szerint alakul:
A vasárnapi főfutam pontjai
A vasárnapi futam első tíz helyezettje kap pontot:
- 1. hely: 25 pont
- 2. hely: 18 pont
- 3. hely: 15 pont
- 4. hely: 12 pont
- 5. hely: 10 pont
- 6. hely: 8 pont
- 7. hely: 6 pont
- 8. hely: 4 pont
- 9. hely: 2 pont
- 10. hely: 1 pont
Megjegyzés a leggyorsabb körért járó bónuszpontról: A 2019-ben visszavezetett szabályt, amely 1 pluszpontot adott a futam leggyorsabb körét megfutó, tízben végző pilótának, az FIA World Motor Sport Council döntése értelmében a 2025-ös szezontól kezdődően törölték. Így sem a 2025-ös, sem a 2026-os bajnokságban nem jár külön pont a leggyorsabb körért.
A Sprint futam pontjai
A szombati Sprinten csak az első nyolc helyezett szerez pontot:
-
- hely: 8 pont, 2. hely: 7 pont, 3. hely: 6 pont, 4. hely: 5 pont, 5. hely: 4 pont, 6. hely: 3 pont, 7. hely: 2 pont, 8. hely: 1 pont.
Rövidített futamok szabálya
Ha a futamot rossz időjárás vagy baleset miatt nem lehet végigmenni, a kiosztott pontok a megtett versenytáv arányától függenek. Nem jár pont, ha az élen haladó legalább két kört sem teljesített biztonsági autó vagy virtuális biztonsági autó nélkül. Ennél hosszabb, de a táv 25%-át el nem érő futamon az első öt kap pontot (6-4-3-2-1); 25% és 50% között az első kilenc (13-10-8-6-5-4-3-2-1); 50% és 75% között az első tíz (19-14-12-9-8-6-5-3-2-1). Ha a versenytáv legalább 75%-a teljesült, a teljes pontszám jár.
A 2026-os technikai és szabályzati fordulat
A 2026-os szezon a Forma–1 történetének egyik legjelentősebb szabályzati váltását hozza el, ahol mind az erőforrások (Power Unit), mind az aerodinamika és a karosszéria alapvetően megújul.
1. Új erőforrás-architektúra és fenntartható üzemanyag
- MGU-H elhagyása: Megszűnik a kipufogógáz energiáját hasznosító MGU-H (Motor Generator Unit – Heat) rendszer, amely túl bonyolultnak és drágának bizonyult.
- Közel 50-50%-os teljesítmény-megoszlás: Az 1,6 literes, turbófeltöltős V6-os belső égésű motor (ICE) teljesítménye a korábbi 550–560 kW-ról kb. 400 kW-ra (mintegy 540 LE) csökken, míg a kinetikus energiát visszanyerő elektromotor (MGU-K) teljesítményét a korábbi 120 kW-ról csaknem a háromszorosára, 350 kW-ra (mintegy 475 LE) emelik.
- 100%-ban fenntartható üzemanyag: Az autók olyan üzemanyaggal mennek, amelyhez nem használnak fel új fosszilis szenet: a szén nem élelmiszer-alapú biomasszából, hulladékból vagy akár a légkörből kivont szén-dioxidból származik.
2. Aktív aerodinamika (Corner Mode és Straight Mode)
A 2026-os autók elhagyják a korábbi DRS (Drag Reduction System) rendszert, és helyette aktív aerodinamikát vezetnek be, amelyben az első és a hátsó szárny állítható elemei is mozognak. Az FIA eredetileg Z-mode és X-mode néven mutatta be a két állást, a végleges terminológia azonban:
- Corner Mode (kanyarmód): A szárnyelemek alapállásban, meredekebb szögben nagyobb leszorítóerőt termelnek a kanyarokban.
- Straight Mode (egyenesmód): A kijelölt egyenesekben az első és a hátsó szárny elemei kinyílnak, ami jelentősen csökkenti a légellenállást és növeli a végsebességet.
3. Előzési mód (Overtake Mode)
A DRS előzési segédlet helyett a szabályzat egy elektromos többletteljesítményt biztosító módot határoz meg, amelyet korábban Manual Override Mode néven emlegettek. Ha egy autó a kijelölt mérési ponton egy másodpercen belül van az előtte haladóhoz képest, a következő körben 0,5 MJ többletenergiát használhat fel. Az FIA 2024-es bemutatója szerint az elöl haladó autó elektromos teljesítménye 290 km/h felett fokozatosan csökken, és 355 km/h-nál nullára esik, míg az előzési módot használó követő autó 337 km/h-ig megkaphatja az MGU-K teljes, 350 kW-os teljesítményét.
4. Kisebb és könnyebb karosszéria
Az FIA a „nimble car” (fürge autó) koncepció jegyében csökkentette az autók méretét:
- A tengelytáv maximálisan 3400 mm lehet (200 mm-rel rövidebb).
- Az autók szélessége 1900 mm-re csökken (100 mm-es csökkenés).
- A minimális tömeg 768 kg, mintegy 30 kg-mal kevesebb, mint a 2022-es szabályciklus kezdetén.
A 2026-os szabályzat így nem csupán a fenntarthatóságot és az elektromos átrendeződést szolgálja, hanem a szorosabb, kerék-kerék melletti csatákat is elősegíti a versenypályákon.